A vezetékes telefonhálózat kiépítése a rendszerváltás után gyors ütemben indult meg. 1990-ben kevesebb, mint 1 millió, 2000-ben már közel 4 millió háztartás rendelkezett vezetékes telefon fővonallal. A telefonhálózat kiépítéséhez kapcsolódó óriási beruházás megtérülését azonban veszélyeztette az ebben az időben beinduló mobiltelefon-dömping.

Ma Magyarországon közel 1,7 millió vállalkozást tartanak nyilván, számuk minden évben növekszik. 2008-ban a hirtelen növekedés az egyéni vállalkozások megugró számának tudható be. 2011-ben a kisebb visszaesés oka az volt, hogy sokan váltak nonprofittá a vállalkozások közül, és ezzel kikerültek ebből az adatbázisból.

A Világbank (Wolrld Bank) minden évben jelentést készít a vizsgálatában részt vevő országok (2012-ben már 185 ország) üzleti környezetének alakulásáról. A vizsgálatban a teljes vállalati életciklust átölelő 11 kiemelt indikátor szerint értékeli és rangsorolja az egyes országok üzleti környezetét. Azt próbálják meg számszerűsíteni, hogy az egyes országokban mekkora a vállalkozás alapításának, működtetésének és megszüntetésének költség-, idő- és adminisztráció vonzata, továbbá mekkora és milyen típusú védelemben részesülnek a befektetők, és milyen nehéz vagy könnyű hitelhez jutni. A 11. indikátor a munkavállalók alkalmazásáról szól, mivel azonban erről nem készült összehasonlító adatbázis, ezért én sem fogom bemutatni.

Tavaly nyáron az EU felmérést készített az egyes tagországok lakosságának vállalkozói hajlandóságáról és vállalkozókkal kapcsolatos attitűdjéről. A bemelegítő kérdés úgy hangzott, hogy "Ha választhatna, inkább alkalmazott vagy inkább vállalkozó lenne?". A megkérdezettek több mint fele mind a magyar (55%) mind a teljes EU (58%) mintában az alkalmazotti lét mellett tette le voksát.

A mai cikk arról fog szólni, hogy miért nem akar vállalkozó lenni a többség.