Blogok

A Világbank (Wolrld Bank) minden évben jelentést készít a vizsgálatában részt vevő országok (2012-ben már 185 ország) üzleti környezetének alakulásáról. A vizsgálatban a teljes vállalati életciklust átölelő 11 kiemelt indikátor szerint értékeli és rangsorolja az egyes országok üzleti környezetét. Azt próbálják meg számszerűsíteni, hogy az egyes országokban mekkora a vállalkozás alapításának, működtetésének és megszüntetésének költség-, idő- és adminisztráció vonzata, továbbá mekkora és milyen típusú védelemben részesülnek a befektetők, és milyen nehéz vagy könnyű hitelhez jutni. A 11. indikátor a munkavállalók alkalmazásáról szól, mivel azonban erről nem készült összehasonlító adatbázis, ezért én sem fogom bemutatni.

A mai cikk a Global Entrepreneurship Monitor program kutatásait mutatja be. A program a London Business School és a Babson College együttműködéséből nőtte ki magát. A két intézménnyel együttműködő nemzeti kutatócsoportok 1999 óta éves rendszerességgel végeznek kutatást a részt vevő országok  (2011-ben közel 100 ország)  vállalkozói aktivitásáról és törekvéseiről, valamint az egyének vállalkozásokkal kapcsolatos attitűdjeiről. A kutatás alapját a 18-64 éves lakosság képezi. 

A közölt ábrákba én válogattam be az országokat. Egyrészt régiós versenytárs országokat, másérszt, a jobb kitekintés végett Németországot és Franciaországot.

Ma Magyarországon közel 1,7 millió vállalkozást tartanak nyilván, számuk minden évben növekszik. 2008-ban a hirtelen növekedés az egyéni vállalkozások megugró számának tudható be. 2011-ben a kisebb visszaesés oka az volt, hogy sokan váltak nonprofittá a vállalkozások közül, és ezzel kikerültek ebből az adatbázisból.

Az internet előfizetések száma Magyarországon 2002-ben 670 ezer volt, 2012-ben meghaladta az 5 milliót. 

A vezetékes telefonhálózat kiépítése a rendszerváltás után gyors ütemben indult meg. 1990-ben kevesebb, mint 1 millió, 2000-ben már közel 4 millió háztartás rendelkezett vezetékes telefon fővonallal. A telefonhálózat kiépítéséhez kapcsolódó óriási beruházás megtérülését azonban veszélyeztette az ebben az időben beinduló mobiltelefon-dömping.

A Magyar Posta nemzetgazdasági szerepe a GDP-hez való hozzájárulásban és a foglalkoztatásban betöltött pozíciója miatt jelentős. 2010-ben a Magyar Posta árbevétele a GDP 0,38%-át tette ki. A 2004 óta bekövetkező GDP arányos növekedésnek két oka is van. Egyrészt, a Posta árbevétele 2008-ig az inflációt (és a GDP növekedést) meghaladó ütemben növekedett, azóta stagnál. Másrészt, a 2009. évi 6,8%-os GDP visszaesést az alacsony (1,2-1,4%-os) növekedés (illetve a 2012 évi recesszió) miatt azóta sem sikerült ledolgozni. 

A Magyar Posta feje felett két Damoklész-kard is lebeg. Az egyik a piacnyitás révén fokozódó piaci verseny, a másik az elektronikus kommunikáció hagyományos postai termékeket kiszorító hatása.