A zsák, amiből mindig csak kiveszünk: a közutak finanszírozási háttere

Az autós társadalom éves szinten 600 Mrd Ft-ot meghaladó összeggel járul hozzá a központi költségvetéshez. Joggal lenne elvárható, hogy ennek jelentős részét fordítsa az állam a közutak fenntartására, a közlekedésbiztonság javítására. Különösen egy olyan országban, ahol EU-s viszonylatban a halálos áldozatokat követelő közlekedési balesetek száma minden mutatószám szerint igen magas.

Fizetünk autópálya matricát (2011-ben 46 Mrd Ft, 2012-ben várhatóan 53 Mrd Ft körüli összegben), üzemanyag jövedéki adót (kb. 540 Mrd Ft évente, a teljes jövedéki adóbevétel mintegy 60%-a), regisztrációs adót (évi 14-34 Mrd Ft), gépjárműadót (oké, azt eddig az önkormányzatok kapták). Ezen felül, az ország hozzájut EU-s forrásokhoz is, a ROP, és KÖZOP programok keretében.

Az autópályák (csomópontokkal együtt: 1800 km) egy részének kezelése koncessziós szerződések alapján történik, a többi gyorsforgalmi út fenntartása az Állami Autópálya Kezelő feladata. Az állam a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központon keresztül, az autópályák megfelelő színvonalú fenntartásáért rendelkezésre tartási díjat fizet. A  díj a szolgáltatás minőségével és mennyiségével (vagyis az autópályák minőségével és hosszával) arányosan évi kb. 100 Mrd Ft összegben alakul. A teljes további mintegy 29 ezer km úthálózat összesen nem részesül ennyi forrásban.

A nem gyorsforgalmi országos közúthálózati burkolatok állapotának megfelelő szinten tartása – szakmai előterjesztések szerint – évente 2500 km útszakasz felújítását igényelné (13-15 éves felújítási ciklus), évi átlag 100 Mrd Ft összegben. Ez nem csak a felületi javításokra, hanem teljes felújításra is elég volna. Ezzel szemben, 2006-2011 időszakban éves átlagban 632 km útszakaszt újítottak fel, átlagosan évi 10 Mrd Ft-ból, jellemzően az olcsóbb, de kevésbé tartós megoldásokra építve. Az utak átlagos felújítási ciklusa  20-25 év, a mellékutaké sok helyen 30-35 év.
A nem gyorsforgalmi országos közutak felújításának, karbantartásának fedezetét az Útpénztár és EU (ROP, KÖZOP) források jelentik. 
Az EU-s forrásokra támaszkodó ROP keretből 1309 km mellékút felújítását tervezték 2007-2013 időszakra, 183 Mrd Ft-ból. Végül, döntés csak 1090 km-ről született, de a rájuk szánt keret már csak 56 Mrd Ft volt, aminek 90%-át fizették ki 2011-ig.
Az EU csatlakozáskor Magyarország 1900 km hosszú főútszakasz megerősítését vállalta 2008-ra. 2011-ig 1190 km felújításáról született egyáltalán döntés, amire közel 200 Mrd Ft-ot szántak (KÖZOP keret). A megvalósulásig 187 km hosszú útszakasz jutott el, a teljes keret negyedének (51 Mrd Ft) felhasználásával. 
Az Útpénztár költségvetési előirányzata az útdíjbevételekből és költségvetési támogatásokból állt. A támogatás összegét 2006-tól (2006: 85 Mrd Ft) folyamatosan, 2009-től (51 Mrd Ft) radikálisan csökkentették, végül 2012-ben megszüntették. A kieső támogatás pótlását nem sikerült megoldani.
A kieső támogatást 2012-ben a legnépszerűbb, 4 napos matrica megszüntetésével, és ezáltal a kereslet a hosszabb távra szóló, drágább matricák felé tolásával tervezték pótolni. A 4 napos matricából származott a teljes beszedett útdíj közel harmada. A kivezetést megelőző évben, 2011-ben az Útpénztár útdíj bevétele 46 Mrd Ft volt. A 2012 évi bevétel várhatóan 53 Mrd Ft körül alakul (decemberre vonatkozóan még nem érhető el kimutatás), 7 Mrd Ft többletet eredményezve szemben a kieső támogatás 2006-ban még 85 Mrd Ft-os, de a megszüntetés évében is 30,5 Mrd Ft-ra tervezett összegével.

A problémát hosszabb távon a használat alapú útdíj (e-útdíj) bevezetésével szándékoztak kezelni. A rendszer bevezetése 2004 óta lógott a levegőben, de 2011-től kapott nagyobb prioritást. Az aktuális kormányzati tervek szerint, a rendszer 2013 júliusban indul(t volna). A beruházás kivitelezését elnyerő fővállalkozó visszalépése miatt azonban a bevezetés csúszása várható. Az e-útdíj bevezetés kapcsán a kormányzat 42 Mrd Ft-os kiépítési, és évi 15-20 Mrd Ft-os fenntartási költséggel számol.

Az e-útdíjból 2013-ra 75 Mrd Ft, 2014-re 150 Mrd Ft bevételt terveztek, ami összességében az úthasználati díj háromszorozódását jelenti. A tervszámokat számítások, hatástanulmányok nem támasztják alá. Sajnálatos módon ráadásul, a 2013-ra tervezett e-útdíj bevétel az államháztartási egyenleg javító tételeként a költségvetésbe fog befolyni, és nem  a közúthálózat fenntartásának finanszírozását szolgálja majd.

Az Útpénztár finanszírozására szolgáló Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ bevételei soron csak 58 Mrd Ft szerepel a költségvetési törvényben (szemben a korábbi évek 80-90, még korábban 110 Mrd Ft-jával). Mivel ennek is bevétel alapon kellene befolynia, és mivel az e-útdíjból csak a D1 kategória marad ki, ahol az úthasználati díjak 2013-ra vonatkozóan nem változtak, nem várható a 2012 évi 33 Mrd Ft-ot jelentősen meghaladó bevétel.

Ugyanakkor, az országos közúthálózat fejlesztésére alig 1,5 Mrd Ft van elkülönítve. Összehasonlításképp: ennyibe került a Ferenciek tere - Kossuth Lajos utca rekonstrukciója. A Kossuth tér rekonstrukciójára pedig 10 Mrd Ft van elkülönítve a költségvetésben.

Az adatok forrása: 2012. augusztusi ÁSZ jelentés a közutak állapotáról, valamint a 2012 és 2013-as évek költségvetéséről, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ különböző anyagai, valamint az elmúlt néhány év központi költségvetésről szóló törvényei és a KSH költségvetéssel kapcsolatos adatsorai. 

Kapcsolat

Mandora Tanácsadó Kft.
cím: 1204 Budapest, Előd u. 84
e-mail: info@mandora.hu
mobil: +3620/7751618

Blog eredeti helye: szamvarazs.blogspot.hu