Magyarok és a vallás

"A biztonság kedvéért én hiszek az összes istenben, amit csak könyvben, újságban vagy a tévében ajánlanak." Ezt Kari Hotakainen finn író Életkereskedő című könyvének idős hősnője mondja, nem reprezentatív magyar közvéleménykutatás eredménye. Vagy mégis?
A 2011. évi népszámlálás során felmérték a lakosság vallási, felekezeti hovatartozását is. Elismerve, hogy az ilyesmi sosem ad teljesen pontos képet, a nagy számok szintjén mégis sokat elárul a folyamatokról. 

1930 óta, amikor az első hasonló felmérés készült, a kép óriásit változott. Akkor a katolikus és a református vallások abszolút uralma jellemezte a vallások piacát, de azért akadt szép számmal magát evangélikusnak vagy izraelitának valló is. Más nem nagyon. A háború utáni években az izraelita népesség rovására nőtt a katolikusok aránya. 2001-re azonban teljesen átalakult az ország vallásszerkezete: megjelent a nagy számú, valláshoz, felekezethez nem tartozó és a választ adni nem kívánó réteg. Ráadásul egyre jelentősebb alternatívát biztosítanak korábban (nálunk) nem létező vagy (nálunk) népszerűtlen egyházak is. 2011-re ezek a folyamatok még jobban felerősödtek.
A katolikus egyház teljes joggal érzi nagy vesztesnek magát: 2001 óta hívei csaknem harmadát veszítette el. Érdekes játék a számokkal, hogy 2001-ben alig 270 ezerrel volt kevesebb katolikus, mint 1930-ban, csakhogy a csekély visszaesés akkor a mintegy másfél milliós népesség növekmény mellett ment végbe. Noha az egyház a növekményből nem tudta kivenni a részét, mivel a hívek számszerű létszáma alig csökkent, ez nem látszott problémának. Az elmúlt 10 évben azonban 260 ezer fővel csökkent a népesség száma, és az egyház 1,7 millió hívet veszített el. 
A vallás-piac legnagyobb vesztese azonban mégsem a katolikus egyház volt. 1930-ban az izraelita vallásúak a népesség 5,1%-át (444 ezer fő) tették ki. Számuk a háború után jelentősen visszaesett (134 ezerre), részben a holokauszt, részben a vallást elhagyók magas száma miatt. Mára gyakorlatilag teljesen eltűntek a magyar népességből, mindössze a lakosság 0,1%-át (11 ezer fő) teszik ki.  

Érdemes megnézni az egyes vallásokat magukénak tartók korösszetételét is. Az ábrán néhány (nem az összes) vallás híveinek korcsoport szerinti megoszlását látjuk. Azok a vallások, ahol a fiatalok aránya magas, vagy legalábbis közelíti a teljes népességen belüli arányukat, rendelkeznek utánpótlással. Ahol kevés a fiatal, ott az utánpótlás óriási probléma lehet. A történelmi egyházak (katolikus, református, evangélikus) esetében, de még a Jehova tanúinál is, a fiatalok aránya alig marad a népességen belüli arányuk alatt. Kicsit öregszik a hívek összetétele, de nem tragikus a helyzet. A probléma azonban sokkal súlyosabban jelentkezik az izraelitáknál, ahol a követők közel fele betöltötte a 60. életévét. Mindeközben, a hódító új egyházak hívei jellemzően fiatalok.

A másik érdekesség az iskolai végzettség szerinti bontás. A nagy egyházak követőinek megoszlása nagyjából tükrözi a teljes népesség végzettség szerinti megoszlását. A Jehovai tanúinak és a Hitgyülekezethez tartozóknak a végzettsége szignifikánsan alacsonyabb, az ateistáknak, buddhistáknak és leginkább az izraelitáknak pedig magasabb. Látványos különbség az is, hogy míg az egyszerűen vallási közösséghez nem tartozók végzettség szerinti összetétele megegyezik a teljes népességével, a magukat ateistáknak tartóké sokkal magasabb annál. 

Kapcsolat

Mandora Tanácsadó Kft.
cím: 1204 Budapest, Előd u. 84
e-mail: info@mandora.hu
mobil: +3620/7751618

Blog eredeti helye: szamvarazs.blogspot.hu