Kormányzati kiadások és bevételek 1999-2012

A magyar kormányzati kiadások a mindenkori GDP 50%-a körül mozognak, ami a középmezőnyt jelenti az EU-ban. Keleti szomszédaink jóval alacsonyabb, egyes nyugati országok jóval magasabb újraelosztást alkalmaznak.

Az Eurostat adatai alapján, a kormányzati kiadásokon belül a bankjaival küszködő Írország kivételével mindenütt a szociális védelemhez kapcsolódnak a legnagyobb összegű kiadások. Magyarország e tekintetben is a középmezőnybe tartozik. Figyelemre méltó, hogy GDP arányosan másfélszer annyit költünk szociális kiadásokra, mint a szomszédos Szlovákia. Általános közszolgáltatások tekintetében - ide tartozik a közszféra foglalkoztatotti jövedelme - csak Görögország és Ciprus előz meg bennünket. Oktatásra az EU átlagnak megfelelő, egészségügyre azonban annál jóval alacsonyabb összeget költöttünk 2011-ben. 
A KSH más szempontrendszer szerint bontja meg a kormányzati kiadásokat. A kiadások két legnagyobb tétele a KSH bontása szerint, a pénzbeni társadalmi juttatások (különféle szociális transzferek) és a munkavállalói jövedelem (közszféra jövedelme) volt. 
A legnagyobb tétel a szociális transzferek csoportja, amelyek 2009-ben a GDP 17%-át érték el, és onnan indultak lassú csökkenésnek a különféle szigorító intézkedések hatására (táppénz, munkanélküli ellátás, korhatár alatti nyugdíj kifizetések, kamattámogatások csökkenése). 
2001-ben, az első Orbán kormány döntött a köztisztviselői bérek három év alatt 70%-kal történő emeléséről, aminek hatására a munkavállalói jövedelmek 2003-ra a GDP 13%-a fölé emelkedtek. Ezt követően azonban a mindenkori kormányok szorosabbra fogták a gyeplőt, és 2012-re a munkavállalói jövedelmek a GDP 10%-a, vagyis 1999-es szint alá csökkentek, pedig a nemzetközi adatok alapján láthattuk, hogy még így is az EU élmezőnyébe tartoznak. Nominális értéken számolva, 2005 óta nem nőttek egyáltalán. 
A kiadási oldalt azonban nem szabad önmagában vizsgálni. Lássuk, mi történt ez idő alatt a bevételek frontján! 2011-ben láthatóan megugrott a bevétel a magánnyugdíj-pénztári vagyon átcsatornázásának köszönhetően. 
Társadalombiztosítási bevételként (nyugdíjalap + egészségbiztosítás) 2008-ban nominálisan is megközelítőleg ugyanannyi folyt be az államkasszába, mint 2012-ben, pedig akkor e mellett még fizettünk magánnyugdíj-pénztári tagdíjat is. Annak ellenére, hogy az elmúlt két évben a nyugdíjpénzek már kizárólag a nyugdíjalapba folynak be, 2012-ben ismét deficites (88 milliárd forinttal) lett. 
2008 és 2012 között a jövedelemadó bevételek 840 milliárd forinttal csökkentek, amit a válság hatására visszaeső jövedelem, valamint az egykulcsos adózás bevezetése magyaráz. 
A kieső bevételt a kormányzat kisebb részben az egyéb bevételekből (pl.: ágazati különadók), nagyobb részben termékadókból (ÁFA- és jövedéki adó emelések, regisztrációs és termékadók, telekommunikációs adó, stb.) pótolta. A termékadók teszik ki az összes kormányzati bevétel közel 40%-át, és a GDP 18%-át. 

Kapcsolat

Mandora Tanácsadó Kft.
cím: 1204 Budapest, Előd u. 84
e-mail: info@mandora.hu
mobil: +3620/7751618

Blog eredeti helye: szamvarazs.blogspot.hu