oktatás

Az iskolai végzettség, a képességek és a gazdasági növekedés összefüggései

Hosszú távon a gazdasági növekedést megfelelő képesítéssel és képességekkel rendelkező munkaerőre lehet építeni. Ismét a Növekedési jelentés elemzése következik.

1. Az iskolai végzettség 

Miért ragaszkodik a kormány a szakiskolákhoz?

A cikk az Oktatási Hivatal 2013/2014-es tanév adatait bemutató prezentációja, valamint a korábbi évekről készült statisztikák alapján készült.

1. Demográfiai folyamatok a kihasználtság csökkenését hozzák a középfokú oktatásban

Felsőoktatás: hallgatók és diplomák

A felsőoktatásban tanulók száma 27%-kal csökkent 2005 óta.

Kompetenciamérés eredményei 2.: családi háttér hatása

A gyerekek teljesítménye attól is függ, hogy mit gondolnak, hány könyv van az otthonukban. Ellenőrzésképpen megkérdeztem a saját gyerekeimet, hogy ők mit gondolnak. Nem találták el a valóságot. Pedig a statisztika szerint jelentős a korreláció: minél több könyvet vall be a gyerek, annál jobb lesz az eredménye a kompetenciamérésen. Vagy fordítva: a jobb eredményt elérő gyerekek a több könyvet tartják sikkesnek.

Kompetenciamérés eredményei 1.: régió, településtípus és iskolatípus

A gyerekek iskolai teljesítményében kimutatható a szociális, gazdasági helyzet, családi háttér, illetve a közösség hatása. Erre a következtetésre jut az Országos kompetenciamérés, 2012 Országos jelentés című tanulmány. Minden évben, az adott tanévben 6., 8. és 10. évfolyamra járó tanulók egy ún. kompetenciamérésen vesznek részt, ahol felmérik és értékelik matematikai és szövegértési képességeiket. Az eredményeket szoftveresen elemzik. Az elemzés eredményeit foglalja össze ez a tanulmány. Az ábrákon csak a matematika eredményeket hasonlítjuk össze, de a szövegértés eredmények ugyanezeket a tendenciákat tükrözik.

Amit tanárainkról feltétlenül tudnunk kell

Közeledik a pedagógus nap, és ilyenkor nagyon sokféle gondolatunk támad(hat) a tanárainkról / gyerekeink tanárairól vagy a tanításról általában. Sokféle, szerteágazó gondolat, rendkívül magas szórással, sőt változó előjellel. Lássuk, mit mesélnek nekünk a számok. Az OECD "Education at a Glance" című kiadványa ezzel a kérdéssel is foglalkozik. 

Oktatásra fordított állami kiadások változása

2011-ben Magyarország 1212 milliárd forintot költött oktatási célú kiadásokra. 833 milliárd forintot az óvodai, alap- és középfokú oktatás, 271 milliárdot a felsőfokú oktatás emésztett fel.

Megéri-e diplomát szerezni Magyarországon?

Az OECD Education at a Glance, 2012 című tanulmánykötete azt tűzte ki célul, hogy megmutassa az egyes tagországokban mennyire éri meg lediplomázni. A kérdés nyilván kettős: az államnak mennyire éri és meg egyéni szinten mennyire éri meg - nem feltétlenül vág egybe a kettő.

A magyar oktatási rendszer szerkezete

Az EU minden évben készít jelentéseket az európai országok oktatási rendszereiről. A 2012/13 évi jelentéseket itt olvashatjátok. 
A magyar oktatási sematikus rendszer ábrája így néz ki: 

A női emancipáció

Nők. Na, persze: család, meg gyerekek, meg házimunka - hol van ma már mindez? És hova vezetett mindez anno? A mai blogbejegyzés arra keresi a választ, hogy a női emancipáció hogyan jelenik meg a nők gazdasági aktivitásában és iskolai végzettségében - összehasonlítva a férfiakkal.

Kapcsolat

Mandora Tanácsadó Kft.
cím: 1204 Budapest, Előd u. 84
e-mail: info@mandora.hu
mobil: +3620/7751618

Blog eredeti helye: szamvarazs.blogspot.hu